B�ntalmazni sokf�lek�ppen lehet valakit.

Az akt�v form�ja, amikor tettlegesen, vagy lelkileg b�ntalmazz�k.

Az inakt�v amikor nincs konkr�t c�lpont, err�l k�s�bb lesz sz�.

Sajnos el�g sokszor hallhatjuk, s�t n�ha l�thatjuk, hogy �llatokat k�noznak, vernek olyan embernek tal�n nem is nevezhet� k�tl�b�ak, akik gonoszs�gb�l, frusztr�lts�gb�l, genetikai iq-hi�nyb�l, vagy az alkohol hat�s�ra teszik mindezt.

K�rd�s, hogy ilyenkor mit lehet tenni?

T�bbf�le szinten, t�bbf�le megold�s l�tezik.

Amennyiben azt l�tjuk, hogy vernek, k�noznak egy b�rmilyen �llatot (ak�rh�ny l�b�, �s b�rmekkora m�ret�), �s ez testi/lelki s�r�l�sekkel j�r, akkor azonnal kell cselekedni.

Miel�tt azonban nagy lend�lettel nekimenn�nk az illet� agresszornak, jusson esz�nkbe a saj�t testi-fizikai k�pess�g�nk, �s f�leg, hogy egy feld�h�d�tt, vagy �pp j�l sz�rakoz�, de mindenk�ppen �pp magas adrenalin szinttel b�r�, felhev�lt �llapotban l�v� szem�llyel vagy szem�lyekkel  �llunk szemben. Persze a meglepet�s hat�sa az�rt valami, de saj�t testi �ps�g�nk kock�ztat�sa meggondoland�. Ha nincs k�zn�l p�r nagydarab t�rsunk, vagy n�h�ny j�r�kel�, akivel csapatot alkothatunk, akkor mindenk�ppen sz�ljunk

a rend�rs�gnek. A sz�muk b�rmilyen telefonr�l ingyenesen 107, seg�lyh�v�snak sz�m�t, vagyis nulla egyenleggel is h�vhat�.

Amennyiben a rend�rs�g �gyelet�n, a telefonban azt a bejelent�st hallj�k t�l�nk, hogy egy feld�h�d�tt ember ord�tozik, verekszik �s tombol az utc�n, vagy ak�r a saj�t h�z�n, lak�s�n bel�l, �s ennek hat�s�ra s�r�s, ord�t�s, jajgat�s hallatszik, �gy mindenk�ppen ki fognak j�nni. Ne hagyjuk ler�zni magunkat, igenis j�jjenek ki, hiszen aki egy �llattal �gy b�nik, az ak�r egy emberrel is teheti, vagy folytathatja azt.

Persze ha t�rsas�ggal k�zleked�nk, akkor is el�fordulhat, hogy az any�z�son �s a szidalmaz�son t�l, esetleg nek�nk t�mad a feld�h�d�tt vereked�, ilyenkor azt�n t�nyleg azonnal telefon a rend�rs�gre. Egy �rj�ng� vereked� el�l elmenek�lni nem sz�gyen. Sz�p dolog a h�siess�g, de ha le�tnek, akkor nem tudsz seg�teni, ink�bb szaladj od�bb, �s telefon�lj, k�rj seg�ts�get. Ha embert t�madnak az utc�n, az v�szhelyzet, arra r�gt�n reag�lni kell a rend�rs�gnek. Ha ahhoz se �rzel el�g b�tors�got, hogy a rend�rs�get felh�vd, akkor h�vj fel egy �llatv�d� szervezetet. A 197-es sz�mon �rdekl�dhetsz az el�rhet�s�geikr�l.

Ha van lehet�s�g�nk r�, fot�zzuk le, vagy k�sz�ts�nk videofelv�telt az esetr�l. (szinte minden mobiltelefonban van kamera m�r). Ha nem kapunk seg�ts�get, vagy nem tal�lunk tan�kat magunk mell�, ez alap  lesz a feljelent�shez, illetve az elj�r�s folyam�n k�sz�nettel veszik az �gyet int�z�k.

Ak�r kij�ttek a rend�r�k, ak�r nem, amennyiben lehet�s�g�nk van r�, a s�r�lt, v�rz� �llatot orvosilag el kell l�tni. Sokan f�lnek att�l, hogy az orvosi k�lts�gek komolyan megterhelik majd a p�nzt�rc�jukat. Ez sok esetben igaz is, �m a legt�bb �llatorvos a v�szhelyzetben l�v� �llatok ell�t�s�t puszt�n hum�nus sz�vess�gb�l is elv�gzi. Nem arr�l van sz�, hogy ilyenkor kell oltatni, f�reghajtani, meg k�rm�t v�gatni, hanem azokr�l a beavatkoz�sokr�l, amik az �llat �tvizsg�l�s�ra, illetve az �letment� beavatkoz�sokra (hurkok, vasak elt�vol�t�sa, esetleges azonnali inf�zi� a kisz�radt �llatnak, v�rz�scsillap�t�s) vonatkoznak. Az �llatk�rh�z a Lehel �t 43 sz�m alatt �jszaka is nyitva van, de nappal az �tvizsg�l�st a k�rzetben dolgoz� �llatorvosok  is elv�gzik. Amennyiben bizonytalanok vagyunk, k�rj�nk seg�ts�get a minden ker�letben fellelhet� �llatv�d� szervezetekt�l.

Elkobz�si lehet�s�ge csak a rend�r�knek van, �s nekik is csak alapos elj�r�s ut�n. �k, amennyiben id�ig jut a dolog, mindenk�ppen hivatalos gyepmesteri �tra terelik az �gyet, de �jabban l�ttunk m�r p�ld�t, hogy hivatalosan bejegyzett �llatv�d� szervezetek seg�ts�g�t is elfogadt�k, puszt�n hum�nus okokb�l. Ha viszont b�r�s�gi hat�rozat, �s rend�ri t�mogat�s h�j�n, csak �gy, elvissz�k az �llatot, �s a vereked� hitelt �rdeml�en bizony�tani tudja a tulajdonjog�t, az lop�snak sz�m�t, �s miket fognak megb�ntetni, hi�ba hivatkozunk arra, hogy az �llat �let�t v�dt�k.

Ha az elk�vet� az utc�n hagyta a b�ntalmazott �llatot, �s lehet�s�g�nk van r�, mindenk�ppen kezdj�nk hozz� a ment�shez. �llatorvoshoz kell vinni, majd valamely �llatv�d� vagy �llatbar�t szervezet telefonsz�m�t felcs�rgetve seg�ts�get k�rni.

Ha a tettes ismeretlen, a rend�rs�g hamar le fogja z�rni az �gyet, ha ismert az illet� szem�lyazonoss�ga, akkor szab�lys�rt�si elj�r�st kezdem�nyeznek vele szemben. Ennek els�dleges felt�tele, hogy legyen szemtan�ja az esem�nyeknek, an�lk�l sajnos meg�ssza. A szemtan� k�rheti adatai z�rtan kezel�s�t, vagyis  nem k�teles a rend�rs�g az illet� lakc�m�t, telefonsz�m�t, el�rhet�s�g�t kiadni.

A felgy�gyult �llat elhelyez�s�r�l az �llatv�d� szervezetek seg�thetnek gondoskodni. Sajnos a menhelyek nagy r�sze tot�lisan tele van, sok helyen m�r a rendleletek �s az enged�lyek ellen�re, puszt�n emberiess�gi okokb�l fogadnak be ebeket. Ez�rt ha lehet�s�g�nk van otthonunkban elsz�ll�solni a kis j�sz�got, �s tudunk neki mi magunk megfelel� �j tulajt, akkor b�tran �lj�nk ezzel a lehet�s�ggel, de mindenk�ppen sz�ljunk valamely �llatv�d� szervezetnek, mert elk�pzelhet�, hogy lopott, vagy befogott, �s eredeti gazd�i �ltal nagyon keresett j�sz�gr�l van sz�. A szervezetek nagy r�sze szoros kapcsolatban �ll egym�ssal, t�j�koztatj�k egym�st, �s seg�thetnek az elhelyez�sben.

Az ilyen b�ntalmazott ebek �j gazd�hoz ker�l�se k�tes�lyes. A tart�s testi s�r�l�sek mellett a lelki sebek is nyomot hagynak a kis j�sz�gon, amit csak hatalmas szeretetmennyis�g oldhat fel.

A m�sik eset, amikor valaki tart�san, de szemmel alig l�that� vagy -beazonos�that� m�don, vagy lelkileg k�nozza a k�rnyezet�ben �l� �llatot.

Ilyen k�nz�snak, b�ntalmaz�snak nem csak az sz�m�t, amikor valaki napi rendszeress�ggel megveri az �llat�t. Az is k�nz�s, ha nem megfelel�en gondozza, nem oltatja, nem megfelel�en t�pl�lja, ha a fajt�rsakt�l elk�l�n�tve, tart�s bez�rts�gra �s mag�nyra �t�li, vagy tart�san lelki terror alatt tartja, vagy olyan tev�kenys�g elv�gz�s�re k�nyszer�ti, ami neki f�jdalommal, indokolatlan agresszi�val, esetleg fajtalankod�ssal j�r.

Ebben az esetben dokument�lt form�ban (vagyis fel�rjuk, hogy mikor, h�ny �rakor, hol �s mit tapasztaltunk), a ker�leti (k�rzeti) jegyz�h�z kell bejelent�st tenni, �r�sban. (a fot�k, �s a videofelv�telek itt is hasznosak lehetnek).

� k�teles ut�naj�rni a bejelent�snek, �s amennyiben �gy tapasztalja, hogy az val�s t�nyeken alapul, k�teles elj�r�st ind�tani. Ha sz�ks�gesnek l�tja, akkor feljelent�st tehet az elk�vet� ellen, majd a b�r�s�gi hat�rozat alapj�n el is kobozhatja az �llatot. Amennyiben �gy l�tja, hogy azonnali beavatkoz�s sz�ks�ges, ez ak�r �r�kon, vagy napokon bel�l is megt�rt�nhet. Persze alaposan m�rlegelni kell minden ilyen bejelent�st, ami az egyik embernek csak j�t�k, azt egy kuty�t vagy macsk�t nem tart� ember m�s szemmel l�thatja. (Nemr�g a kertes h�zas utc�ban �l� Athos kuty�t - egy fajtatiszta golden retrivert- jelentett�k fel, hogy d�lut�nonk�nt t�l hangosan �r�l gazd�ja haza�rkez�s�nek. Szerencs�re a jegyz� felismerte a "j�szomsz�di bejelent�s"-ben rejl� rosszindulatot, majd a helysz�ni szemle �s a felek meghallgat�sa ut�n elutas�totta a beadv�nyt)

A harmadik eset, amikor m�r nem tudunk seg�teni egy megk�nzott �llaton, �s csak a tetem�t tal�ljuk meg.

Ha megk�nzott, felakasztott, sz�tt�pett �llatot tal�lunk akkor h�vjuk a rend�rs�get. Fot�zzuk le a helysz�nen (lassan m�r minden mobiltelefonban van kamera), �s tegy�nk bejelent�st a rend�rs�g ingyenesen h�vhat� 107-es sz�m�n. Ha m�r csak a tetemet tal�ltuk meg, ne ny�ljunk hozz�, a bizony�t�kok megsemmis�t�s�n fel�l m�g egy j� kis fert�z�st is beszerezhet�nk. B�zzuk az eg�szet szakemberekre. Ha m�shoz nincs b�tors�gunk, a ker�leti f��llatorvosi hivatal telefonsz�m�n jelents�k be, hogy elpusztult �llatot tal�ltunk.

Kevesen tudj�k, de az �llatk�nz�snak van egy inakt�v form�ja is.

Ilyen eset p�ld�ul, amikor a szomsz�d n�ni kitesz egy t�ny�r patk�nym�regbe forgatott csirkecombot az utca sark�ra, vagy valamelyik fa al�, csak mert "ut�lja a macsk�kat", vagy a h�z gondnoka, aki m�rgez�, mar� hat�s� vegyszert sz�r sz�t tot�lisan szakszer�tlen�l �s mindenf�le figyelmeztet� jelz�s n�lk�l a h�z k�r�l a j�rd�n, csak hogy "ne pisiljenek oda a kuty�k" . K�zter�leten ilyet elhelyezni tilos. Ha ilyet tal�lunk, azonnal helyezz�k nylonzacsk�ba �s vigy�k olyan helyre, ahol kuty�k, macsk�k nem tal�lhatj�k meg. Ha l�ttuk az elk�vet�t, mik�zben �pp "dolgozott az �gy�n", akkor k�sz�ts�nk fot�t, vagy videofilmet az esem�nyr�l, �s tegy�nk feljelent�st a ker�leti jegyz�n�l, vagy a rend�rs�gen. A fot�k mell� csatolhatjuk a bezacsk�zott m�rget is.

Nem �rt az ilyen embereket felvil�gos�tani, persze okosan, �s t�mad�s n�lk�l. �k fel se fogj�k, hogy azt a j�tsz�t�rt�l 5-10 m�terre elhelyezett m�rget, ak�r egy gyerek is felszedheti �s lenyelheti, a m�sik esetben pedig ostobas�g�ban nem n�z ut�na, hogy a tiszta, oldatlan kl�rm�sz a vizeletben l�v� amm�ni�val kl�rg�zt alkot, ami igencsak m�rgez� b�rkire.

Az �llatk�nz�s egy speci�lis esete, amikor semmit sem tesz�nk a baj elker�l�s�re. Manaps�g is �l az a n�zet, hogy "az �n kuty�m ut�lja a macsk�kat (kuty�kat, s�n�ket, stb), minek j�tt ide az a m�sik, �gy kell neki". Az �nmag�ban m�g nem b�ntetend�, hogy kuty�nk nem szereti a macsk�kat (kuty�kat, s�n�ket, m�kusokat, stb) , de az m�r igencsak el�t�lend�, hogy nyugodtan szeml�lj�k, ahogy a nagyobb j�sz�g sz�tt�pi a kisebbet, ak�r m�s fajta, ak�r fajt�rsa. Ha ennek tan�ja van, az bizony feljelent�st tehet az illet� tulajdonos ellen, �s ha t�l agressz�vnak tal�lj�k a kuty�t, ak�r elaltat�s is lehet a v�ge. �rdemes teh�t a m�s egyedekkel agressz�v, ellens�ges kuty�nkat iskol�ba vinni, ahol a gazdinak val� sz�fogad�st �s a beh�v�st megtanulja az eb, �s ha olyan helyen j�runk vele, ahol sok a "potenci�lis �ldozat", akkor fogjuk p�r�zra �kelm�t. Ha a mi j�sz�gunkat t�madta meg egy agressz�v kutya, �s a gazd�ja nem hajland� semmit tenni, ugyancsak h�vhatunk rend�rt.

Ha viszont mindenf�le seg�ts�gny�jt�s, �s bejelent�s hat�s�ra sem t�rt�nik semmi,  egy komolyabb �gyben elutas�tanak minket, vagy minket gyan�s�tanak meg alaptalanul, akkor nem �rt ha tudjuk, hogy van Magyarorsz�gon �llatv�delmi ombudsman. Dr. Czerny R�bert k�szs�gesen seg�t a bonyolult �llatv�delmi �gyekben. El�rhet�s�g�t az �llatv�delmi szervezeteken kereszt�l tal�lod meg.

Legv�gs� esetben, utols� elkesered�sk�nt elballaghatunk a legk�zelebbi nyitvatart� �js�goshoz, �s valamelyik bulv�rlap szerkeszt�it felh�vhatjuk a h�rrel. A nyilv�noss�g beh�v�s�ra a hat�s�gok is komolyabban foglalkoznak a t�rt�ntekkel. Az �js�gban sem kell, hogy megjelenjen a neved. Ha k�l�n k�red, hogy neved �s c�med ne legyen publikus (�r�sban k�rd mindenk�ppen!), akkor nem is �rhatj�k ki. Ha m�gis, akkor k�rt�r�t�st �s b�ntet�st k�telesek fizetni.

Az �llatok v�delm�t az 1998. �vi XXVIII  t�rv�ny �s v�grehajt�si rendeletei szab�lyozz�k.

Id�n kiadt�k az �j szab�lyokat tartalmaz� m�dos�t�sokat. Olvashatsz r�la az "�llatv�delmi t�rv�ny" pontban.

Az egyre er�s�d� t�rsadalmi nyom�sra az �llatk�nz�sokat is egyre komolyabban veszik. Sajnos nem egyform�n l�tjuk a tettek s�ly�t, �s ez�rt a t�bbf�lek�ppen is �rtelmezhet� jogszab�lyok sokszor eg�rutat adnak az elk�vet�knek.