Az állatok védelmét az 1998. évi XXVIII  törvény és végrehajtási rendeletei szabályozzák.

Azóta többször, több jószándékú állatvédő tett javaslatot a törvény módosítására, illetve szigorítására.

Van már állatvédelmi ombudsman hazánkban, és az egyre erősödő nyomásra az állatkínzásokat iis egyre komolyabban veszik. Sajnos nem egyformán látjuk a tettek súlyát, és ezért a többféleképpen is értelmezhető jogszabályok egérutat adnak az elkövetőknek.

Itt olvashatjátok a törvényt:

x3.hu/freeweb/frameset.x3

Két érdekesség a törvényből:

1.,

244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet az állatvédelmi bírságról

Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 49. §-a (3) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

1. § Aki tevékenységével, vagy mulasztásával az állatok védelmére és kíméletére vonatkozó jogszabály rendelkezését, vagy hatósági határozat előírását megsérti - magatartásának súlyához, ismétlődéséhez igazodó - állatvédelmi bírságot (a továbbiakban: bírság) köteles fizetni.

2. § A bírság összege ötezer forintról százötvenezer forintig terjedhet.

3. § (1) A bírságot feladatkörében
a) a települési, fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője,
b) a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal illetékes területi szerve, valamint
c) a természetvédelmi hatóság
szabja ki.
(2) A bírság kiszabását állatvédelmi szervezet is kezdeményezheti.

4. § Állatvédelmi bírság kiszabható azzal szemben, aki
a) az Ávt. 2. §-ában felsorolt állatok valamelyikének szükségtelenül jelentős fájdalmat, tartós szenvedést, testi károsodást okoz,
b) a felügyelete alatt álló állat tartási, takarmányozási, illetve ivóvíz igényének rendszeres kielégítéséről nem gondoskodik,
c) az állat biztonságos elhelyezéséről, szökésének megakadályozásáról és ellenőrzéséről nem gondoskodik,
d) a veszélyes állatok tartásának engedélyezésére, illetve tartására vonatkozó előírásokat megszegi,
e) engedély nélküli állatkereskedést folytat,
f) az állat egészségét veszélyeztető ajzó-, illetve doppingszert alkalmaz verseny vagy kiállítás alkalmával,
g) cirkuszi mutatvány vagy oktatás céljából végzett idomítás során állatkínzó módszert vagy eszközt alkalmaz,
h) engedély nélkül, illetve az abban foglaltakról eltérő módon végez állatkísérletet,
i) az állat életét indokolatlanul kioltja,
j) a felügyelete alatt álló állat ápolási és higiéniai szükségleteinek kielégítéséről nem gondoskodik,
k) az állat mozgásigényét kellően kielégítő szabad mozgáslehetőségéről nem, vagy nem szakszerűen gondoskodik,
l) a működési engedélyhez kötött állattartási módok (foglalkozásszerű eb- és macskatenyésztés, állatmenhely, állatpanzió, lovaglóiskola, prémes állattenyésztés) bevezetéséhez nem szerzi be a hatósági engedélyt,
m) az állat állat-egészségügyi ellenőrzését és ellátását elmulasztja, vagy
n) az állatkísérletek során a kötelezően előírt adatszolgáltatást nem, vagy hiányosan teljesíti,
o) az állatok szállításával kapcsolatban előírt állatvédelmi követelményeket nem, vagy nem megfelelően teljesíti,
p) a vágóállatok levágásának és leölésének állatvédelmi szabályait nem, vagy nem megfelelően teljesíti,
q) a mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályait nem, vagy nem megfelelően teljesíti,
r) állatkertben vagy állatotthonban tartott állat vonatkozásában az előírt állatvédelmi követelményeket nem, vagy nem megfelelően teljesíti,
s) cirkuszi menazsériában, illetve vándorló cirkuszban tartott állat vonatkozásában az előírt állatvédelmi követelményeket nem, vagy nem megfelelően teljesíti,
t) az ember környezetében tartott, valamint a veszélyes állat tulajdonjogával, tartásával felhagy, illetőleg állatot elűz, elhagy vagy kitesz,
u) macska (Felis silvestris), illetve kutya (Canis lupus familiaris) prémjét, valamint az ilyen prémet tartalmazó terméket forgalomba hozza, értékesítés céljából tartja, értékesítésre felajánlja vagy terjeszti, vagy azt az Európai Gazdasági Térség területére behozza, illetve onnan kiviszi, kivéve, ha az valamely közösségi jogi aktus alapján oktatási vagy preparálási célból engedélyezett,
v) állatvédelmi jogszabály egyéb előírását megszegi.

5. § A bírság az azt kiszabó szerv [3. § (1) bek.] bevételét képezi, amelyet kizárólag az állatvédelemmel kapcsolatos kiadási többletének fedezeteként lehet felhasználni. Az állatvédelmi bírságból befolyt összeget elkülönítetten és ellenőrizhetően kell kezelni.

A másik egy újabb változat:

A kormány 41/2010.(II.26.)Korm. Rendelete a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról

a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról
…….. „A kedvtelésből tartott állat tartási helyének olyan méretűnek kell lennie, hogy az állat fajára jellemző mozgási igényét
ki tudja elégíteni. Lófélék és eb esetében a mozgási igény az állat mozgatása útján is kielégíthető, azonban esetükben
is törekedni kell az olyan tartási módra, amely lehetővé teszi az állat kedve szerinti mozgását.
(5) Tilos
a) ebet tartósan 10 m2
 -nél kisebb területen,
b) ebet tartósan 4 m-nél rövidebb eszközzel kikötve,
c) gerinces állatot kör alapú kalitkában,
d) gerinces állatot gömb alakú akváriumban
tartani.
(6) Ebek  csoportos  tartása  esetén  számukra  egyedenként  legalább  6  m2
  akadálytalanul  használható  területet  kell
biztosítani. Nem minősül csoportos tartásnak a szuka együtt tartása a kölykeivel, azok hathetes koráig.
(7) Amennyiben ebet futólánccal – vagy ahhoz hasonló elven mûködő szerkezettel – kikötve tartanak, a feszített és futó
részek hosszának összege nem lehet kevesebb 5 m-nél, valamint a futó rész nem lehet rövidebb 3 m-nél.
(8) A csoportosan tartott állatok esetében – hacsak az adott fajra vonatkozó tudományosan elfogadott ismeretekből más
nem következik – a tartási helyet úgy kell kialakítani, hogy mindegyik egyed versengés és agresszió nélkül egy időben
hozzáférjen az etető-, itató-, fürdő-, pihenő-,  illetve búvóhelyhez.
(9) A talajszinten élő állatok hálós aljzaton nem tarthatók, kivéve, ha füves területen,  illetve közvetlenül a talajon helyez”