Hóóóóóóóóóóóóóóóóóóóó
Hó van, hó volt, hó nem volt....
Nagy erőkkel szakad az égi áldás, most éppen hó formájában.
Nem árt, ha odafigyelünk kedvenceinkre.
Először is, tudomásul kell venni, hogy minden kutya egy 5-6 éves gyermek szintjére képes lesűllyedni a hó hatására, és ennek függvényében kell azt is végiggondolni, hogy
1, mennyi ideig tartózkodjunk vele a szabadban?
Sétálni muszáj, akár esik, akár fúj, ha meg egyszerre mindkettő, akkor is. A hó nagyon jó játék, lehet benne hemperegni, csúszkálni, hancúrozni, ugrálni a hógolyók után, és megkergetni a szánkókat.... Csakhogy a hó alatt ott van a talaj, és a kettő között mindenféle olyan dolog, aminek nem kéne a kutyánkra kerülni, mert a koszon (pl ürülék) kívül sérüléseket is okozhat (üvegcserép, kupak, stb). Ráadásul a ráhullott, és rátapadt hó egy idő után megolvad, és akkor már nem havas, hanem vizes lesz.... Ha ebben az állapotban sokáig marad a hidegben, akkor pedig akár rá is fagyhat a szőrére a megolvadt hólé. Mindenképpen menjünk vele ki a szabadba, de ha márnagyon átázott a nagy hócsatában, vigyük haza, és töröljük szárazra. Ők is meghűlhetnek!
2, kell rá kabát?
Hát az egyáltalán nem árt, ha egy derékmelegítő kabátkát, vagy pulóvert adunk rá a hidegben, ám a hancúrozás közben néha csekkoljuk le, nem ázott e át. Ha mégis, akkor inkább vegyük le róla, ne az átázott, nyirkos, hideg rongydarabban szaladgáljon.
3, hógolyó?
Édesek, aranyosak, kedvesek, ahogy a hógolyó után rohangálnak, ugrálnak, elkapják, kettéharapják, majd trüsszögve köpködik a havat... De azért nézzük meg, vajon milyen "tölteléket" gyúrtunk a gombócba! A nagy közös hógolyócsaták alkalmával az emberek, és gyerekek közé simán bevehetjük a csapatba kutyánkat is, addig, amig nem veszi komolyan a csatát. Ha már durvul játék közben, inkább vigyük haza. Ha csak simán büntibe rakjuk, és odapórázoljuk valahová, azért azt gondoljuk el, hogy a hóban való mezitláb ácsorgást/ücsörgést mi magunk mennyire tartjuk élvezetesnek, és hosszútávon egészségesnek akármilyen élőlény számára.....
4, jaj, a szánkó!
Szinte minden kutya megugatja a szánkózókat. Talán féltenek, talán vadásznak, de leginkább játszanak... Lehetőleg ne engedjük, mert a csúszkáló gyerekekkel együtt a szüleik is megijedhetnek, és a kutya játékát támadásnak vehetik, amiből mindenféle konfliktus származik, és úgyse miénk lesz az utolsó szó... A szánkó elött ugráló kutya pedig könnyedén lábtörést vagy gerincsérülést szenvedhet a rajta áthaladó szánkón ücsörgők súlyával megterhelt szánkótalpaktól. Akinek kisebb gyereke, és nagyobb kutyája van, az játszhat "rénszarvasost", vagyis a kutya hámjára (SOSE A NYAKÖRVRE!!!) felcsatolhatjuk a szánkót, majd egy felnőtt irányításával húzathatjuk a kicsiket... Fontos, hogy a szülő a kutya mellett menjen, mert egy fajtárs, vagy egy macska látványa, egy kóbor hógolyó, vagy esetleg valami bohókás gondolat megugraszthatja az alkalmi "rénszarvast", és abból komoly balesetek lehetnek a hátul utazó apróságok között.
5, rohangálás, hancúr....
A hóban való hempergés gyönyörét nem tagadhatjuk meg jószágunktól, de a rohangálásnak határt kell szabnunk. Az ő talpa is csúszik, és összevissza törheti magát és az útjába kerülő járókelőket a jeges havas felületen. Ha kabátka van rajta, a hempergés közben tuti átázik, inkább vegyük le róla, amíg játszani van kedve a hóval.
6, közért?
A napi bevásárlás során sokan élnek a kellemeset a hasznossal elv alapján, és az élelmiszerek (vagy italok) beszerzését összekötik a kutyasétáltatással.
Ez több okból kifolyólag nem túl jó ötlet, különösképpen télen. Először is egyedül hagyni a kutyát a bolt előtt, még kikötve se lenne szabad. Persze megvár, és nem is fog senkit megharapni, (hiszen nagyobb pánik neki, hogy mikor jössz már ki onnan az ajtó mögül, ahová ő még az orrát se dughatja be), de sose tudhatjuk, hogy az emberi butaság, és rosszindulat meddig megy el. Sosem tudhatod, hogy mit adnak a szájába. És ha nem is fogad el mástól élelmiszert, a rosszindulat nem áll meg ezen a ponton. Nemegy kutyát kerestünk már, akiről "kedves emberek" a bolt előtt levették a pórázt, nyakörvet, majd elzavarták a jószágot, aki persze nem értette... Szerencséje volt azoknak, akik nem kerültek valamelyik kocsi kerekei alá, és megtalálták a gazdájukkal egymást később.... Tovább növeli a listát a tél, hiszen amig mi benn a fűtött boltban vásárolunk, sorban állunk, töprengünk, vajon mit is kellene főzni ebédre a családnak, addig a kutya a szabadban, a hideg betonon ücsörögve várja, hogy végre megérkezzünk. Megfázhat, felfázhat, és a nagyon fiatal, vagy nagyon öreg kutyák akár bele is pusztulhatnak a meghűlésbe. Úgyhogy inkább hagyjuk otthon, ha vásárolni megyünk. Ha már magunkkal vittük, akkor lehetőleg az egyik családtag maradjon kinn a kutyával, ekkor természetesen a bolti vásárlás időtartama is lecsökken, vagy olyan helyre kössük ki, ahol figyelni tud rá valaki (újságos, zöldséges, stb) Semmiképpen ne kössük ki út szélén lévő fához, oszlophoz, mert egy közlekedési balesetben megcsúszott autóval szemben, egy odakötözött jószágnak semmi esélye sincs.
7, autó, vagy busz?
Ilyenkor nem tanácsos utaztatni a jószágot, de ha mégis, akkor mindenképpen gondoskodjunk arról, hogy biztonságban legyen. Ha autóval megyünk, legyen a nagyobb kutyán hám, és legyen hozzá a hátsó ülésen kutya-biztonsági öv. A kisebbeket dobozoljuk be, az erre a célra megalkotott "kisállatszállító doboz"-ba. Megcsúszáskor, ütközéskor ezek a felszerelések életmentőek lehetnek. Ha a hátsó ülésen utazik a drága, ajánlott az üléshuzatot védeni, lehet kapni állatkereskedésben vizhatlan, de bőrbarát védőtakarót, erre rá egy régi lepedő, vagy törülköző, ami felszívja a jószág lábára, és szőrére ragadt hólevet. Bármekkora távra is utazunk, mindig legyen a kocsiban egy üveg ásványviz, egy vizesedény, némi száraztáp, és egy pokróc elakadás esetére, valamint póráz, és nagyobb kutyáknál szájkosár, ha esetleg busszal, vagy vonattal kell folytatni az utat.
Ha autóbusszal utazunk, legyünk tekintettel a többi utas ruházatára is, egy vizes, mocskos kutyát felvinni egy tömött buszra, villamosra, elég gáz, és hiába veszünk neki jegyet, simán leszállithatnak. Ez kicsit redukálható, ha van nálunk egy alig lestrapált, eldobhatós nedvszívó törlő (természetesen a kutya méretéhez igazitott méretben), és felszállás előtt átdörgöljük, megtöröljük. A kutya szemével nézve pedig arra kell figyelni, hogy nagyon tömött járatra ne szálljunk fel vele, ugye el tudjuk képzelni, milyen érzés a rengeteg láb között térdmagasságban (vagy az alatt) nézelődni, és végigélvezni minden fékezést és elindulást?
8, Baleset?
Ha minden elővigyázatosságunk ellenére balesetet szenvedett kedvencünk, semmiképpen ne hagyjuk magára, nem fogja egyedül megoldani a problémáját. Ha úgy látjuk, hogy valamelyik végtagja eltörött, vagy valamilyen vérző sérülés van rajta, mindenképpen vigyük orvoshoz. Ha autóbalesetet szenvedtünk, és kutyánk is velünk törte magát, kérjük meg a kiérkező rendőröket, hogy hívjanak állatmentőt, és értesitsék valamelyik ismerősünket, rokonunkat, de semmiképpen ne hagyják magára a kutyát. (Sajnos ma még nem kötelező az állatot is menteni, csak ha külön kéri a tulaj, és ha nyilatkozik, hogy állja a költségeket) Ha messze vagyunk a lakástól, akár meg is fagyhat, mire érte érkezik a segitség, ha sérült, akkor pedig akár bele is halhat a késésbe. Ha a balesetben sérült emberrel sérült állat is van, nyilatkozni kell, hogy vállalod a kutya orvosi, és szállitási költségeit. Ezt jobbérzésű rendőrök mondomra elhiszik, a többinek alá kell irni egy papirt, vagy előre kifizetni. Persze, amig ájultan fekszik az ember a kocsi alatt, addig ez nem olyan egyszerű, de ha van egy papir a személyid mellett a tárcádban, hogy ilyen esetben minden költséget vállalsz, és kit értesitsenek, az nagyon hatékony tud lenni. Az autóbaleset a kutyánál sokkot okoz, ha elszabadul, világgá fog rohanni pánikrohamában, ezt tudni kell. Ha valaki meg tudja fogni, és visszajuttatja hozzánk, azt háláljuk meg néhány kedves szóval, és a megelőlegezett költségeinek kifizetésével. Ilyen esetekben jön jól a kutya bőre alá helyezett chip, de méginkább a nyakában lógó, névvel telefonszámmal ellátott biléta. A chip ugyanis emberi szemmel nem látható, nem olvasható, és a megtalálók közül sokan nem is tudják, hogy van ilyen, továbbá félnek az állatorvosi költségektől is -holott a talált kutyák chip-leolvasását a legtöbb orvos ingyen elvégzi.
|