A tavasz mag�val hozza a meg�jul�st. Ugyanigy az �sz is. Ennek r�sze a t�zel�si id�szak. Ez igen megterhel� a kuty�knak de m�gink�bb a gazd�iknak. Ha kankuty�nk van, akkor a szagok �s a n�st�nyek ut�ni rohang�sz�s az idegesit�,  �s ez ak�r karlet�p�sig fajulhat, ha nem vagyunk el�g �vatosak. R�ad�sul egy lak�telepen a kuty�k legal�bb 50% a n�st�ny, ebb�l legal�bb a fele nem ivartalnitott, vagyis az �v szinte minden h�napj�ban lehet�s�g van tal�lkozni t�zel� szuk�val. Legintenzivebb a m�rcius-m�jus �s az okt�ber-december id�szak.

Ha nem ivartalanitott n�st�ny kuty�nk van, akkor meg t�zel�s alatt �rdemes olyan id�pontban, �s olyan helyen s�t�lni, ahol nem kevered�nk konfliktusba k�l�nb�z� felajzott, szerelem�hes kanokkal, meg  a p�r�zr�ngat�st�l �s a kuyt�k ut�ni orditoz�st�l idegesen agressz�v gazd�ikkal.

Nem csak illetlens�g, de szinte m�r bunk�s�g a t�zel� szuk�t z�rt kutyafuttat�ba vinni. (ez a vesz�ly sajnos a mi lak�telep�nk�n m�g nem fenyeget, mivel egyenl�re nincs z�rt kutyafuttat�nk) Az utc�kon val� s�t�lgat�s "f�m�sorid�ben" (vagyis amikor a legt�bben s�t�ltatj�k kedvenceiket) szint�n nem n�veli j�h�r�nket. J� tudni, hogy ebben az id�szakban a n�st�nyek ugyan�gy sz�fogadatlanok, mint a kanok (s�t m�r j�p�r nappal el�bb is, �s f�leg az utols� h�ten viselked�s�k legink�bb az idi�tizmus hat�r�n mozog) , �s b�tran �llitom, hogy ilyenkor csak a pasiz�son j�r az agyuk.

Ha nem szeretn�nk alkalmank�nt 15-20 percig �csorogni az utcasarkon az �sszeragadt kuty�k mellett, mik�zben arcunkon zavarodott vigyorral, a jelenetet test�nkkel takargatva k�sz�nget�nk az ismer�s szomsz�doknak, �rdemes a kanokat p�r�zra fogni. Tov�bb� ha nem szeretn�nk tarkabarka fajtakever�k �llom�nyt a lak�sunkba, nem �rt ha odafigyel�nk, �s p�r�zon tartjuk a kiscsajt is. Sokan f�lnek ilyenkor a nagytest� kanokt�l, de �rdemes tudni, hogy ha a n�st�ny gazdival s�t�l, akkor a kanok szinte sose kapnak oda az embernek (f�leg ha egy botot, vagy egy partvisnyelet l�t a kezedben), �s ha elzavarod, ugyan nem fog lel�pni, viszont betartja a 3 l�p�s t�vols�got. Ezzel egy�tt persze hazakis�r titeket, h�tha nem figyelsz..... :D

Ha bek�vetkezett a baj, �s �gyesebb volt a kan, mint mi, akkor d�nten�nk kell.

Ha mi�nk az apa�llat, akkor csak a saj�t lelkiismeret�nk zavarhat, a legt�bb kantulajdonost egy�ltal�n nem �rdekli a n�st�ny tulajdonos�nak probl�m�ja, nem fog gyerektart�st fizetni, �s segiteni, ne is v�rjuk. (nem csak a kuty�k veszik fel a gazd�ik tulajdons�gait)

Ha a l�ny a mi�nk akkor van nagyobb g�z. Sajnos az esetek szinte 100 %-ban bek�vetkezik a vemhess�g, �s el kell hat�rozni magunkat, hogy mit tegy�nk. Kiv�rjuk a 62-63 napot, �s megpr�b�lunk gazdit keresni a kicsiknek, vagy azonnal l�p�nk, �s min�l hamarabb megsz�ntetj�k a probl�m�t. NEM AZ A MEGFELEL� M�DSZER, HOGY SZ�M�ZZ�K AZ ANY�T A CSAL�DB�L!!! Az ilyen viselked�s messze nem hum�nus, nem etikus, �s biztosak lehet�nk a k�rnyezeti el�t�l�sben. Sajnos a menhelyek tele vannak vemhes, vagy frissen sz�letett alommal tal�lt n�st�nyekkel, k�zt�k nemegy fajtatiszta, akinek legnagyobb b�ne az volt, hogy jobban hallgatott a term�szet- mint a saj�t gazd�ja szav�ra. Er�sen megk�rd�jelezhet�, hogy az ilyen ember gazd�nak nevezhet� e.

Viszont az �llatorvosi seg�ts�g hasznos lehet. Vannak m�r klf "esem�ny ut�ni" tablett�k kuty�knak is, �s legv�gs� esetben seb�szi �ton is megsz�ntethet� a baj, ez ut�bbi mag�val vonja az eb ivartalan�t�s�t, ez�rt ha fajtatiszta eb�nket szeretn�nk m�g szaporitani, legjobb, ha megv�rjuk amig megsz�letnek a kicsik, �s megfelel�, felel�ss�ggel b�r� gazdikat keres�nk nekik. Az internet erre egy nagyon hasznos, seg�t� eszk�z. A k�lyk�k pedig �j szint visznek az eg�sz csal�dunk �let�be, �s j� alkalom arra, hogy fel�jitsuk bar�ti- ismer�si kapcsolatainkat.

Ha megvolt a t�zel�s, �s meg�sztuk, m�g egy probl�ma ad�dhat: az �lterhess�g. Ez az�rt "�l", mert val�j�ban csak a hormonok dulakodnak a kis j�sz�gban, de nincs benne kiskutya. Viszont a hormonok hat�s�ra teljesen �gy viselkedik, mintha lenne: pl�ss�llatokat, s�polos, nyafog�s j�t�kokat gy�jt�get, �s dajk�l, nem akar s�t�lni, csak a "k�lykeivel" lenne, megduzzadnak az eml�i, �s cs�p�gnek a tejt�l. F�jdalmas id�szak ez nagyon, erre is vannak tablett�k, de sokszor m�r az is segit, ha ezeket a begy�jt�tt "k�lyk�ket" elcsomagoljuk a szekr�ny tetej�re egy dobozba.

Az ivartalan�t�ssal kapcsolatban mindenkinek saj�t megl�t�sa �s lelkiismerete kell hogy d�nts�n. Az orvosok v�lem�ny�n megoszlik, hogy vajon m�r k�ly�kkorban, vagy csak a kifejl�d�s ut�n (egy-m�sf�l �ves korban) szabad e ivartalanittatni a kuty�kat. Abban azonban megegyeznek, hogy a n�st�nyek 5 �ves kora felett a nem ivartalanitott �llatok nagyobb sz�zal�k�ban fordul el� eml� �s m�hdaganat.

Az eld�ntend� k�rd�sek az ivartalanit�ssal kapcsolatban:
1, Vajon akarjuk -e f�l�venk�nt 1 eg�sz h�napig, hogy szuk�nk vastagon �sszev�rezze, �sszekenje  a lak�st, az �jszaka k�zep�n hangos lefetyel�sre �bredj�nk, ahogy kedvenc�nk tisztogatja mag�t, folyamatos p�r�znyugalomban s�t�ljon-r�ngasson, nyomunkban egy egym�st p�f�l� kanfalk�val?

2, Ha kan kuty�nk van, vajon elviselj�k e az �lland� sz�kd�s�st, csajoz�st, �s az ezzel j�r� probl�m�kat, az ideges vony�t�st�l, a vereked�sb�l szerzett sebek orvosi k�lts�gein �t, a k�zleked�si balesetekig?

2, Az ivartalanit�s a n�st�nyekn�l egy hasi m�t�t, mely ut�n megsz�nnek a fenti panaszok, �s megsz�nik a t�zel�st k�vet�en sokszor bek�vetkez� �lterhess�g is, ami szint�n megkeseriti a gazd�k �let�t. Nem �ll�thatjuk, hogy a m�t�t ut�ni l�badoz�s kb 2 hete teljesen f�jdalommentes, de mindenesetre az ebek sokkal gyorsabban t�l vannak a dolgon, mint gondoln�nk.

3, Ha kan kuty�nk van, a m�t�t sokkal egyszer�bb,  a her�k elt�vol�t�sa nem j�r hasi m�t�ttel.

A tapasztalatok szerint az ivartalan�t�s ut�n ak�r a n�st�ny, ak�r a kan, sokkal nyugodtabb, b�r sokkal fal�nkabb, �gy figyelni kell etet�sn�l az adagokra.

Szem�lyes tapasztalataim szerint a dominancia nem sz�nik meg a feln�ttkorban ivartalanitott �llatokn�l.