Természetesen kis kedvencünk is megérzi, hogy most valami különleges dolog történik, hiszen a család mindennapi, megszokott életritmusa igencsak megváltozik. Kutyaszemmel nézve, csupa olyan dolog történik, ami érdekes, izgalmas, és feltétlenül részt kell venni benne, hiszen négylábú társaink talán még kétlábú "testvéreiknél" is kiváncsibbak.

A konyhai készülődés a legizgalmasabb része az ünnepnek. Annyi minden finomság van, amit hirtelen előszed anya, tele szatyrok a boltból, piacról, és mindenféle ehetőnek látszó dolog. Amennyiben kutyánkat a "Szemtelen tolvaj" kategóriába sorolhatjuk, bizony érdemes az idegbaj, az újabb közértjárás, valamint az ügyeletes orvos meglátogatásának elkerülésére a felhalmozott, főzésre előkészített  élelmiszereket biztonságos helyre tenni. Ha nem tiszteli a rendet az eb, akkor ajánlott valamelyik családtagot, kisebbik gyermeket (természetesen közös főzés, vagy mesélés cimén) őrségbe állítani.

Évszázados népi megfigyelés, hogy ilyenkor az izgatott ebek gyomorűrtartalma vetekszik egy felnőtt hím vizilóéval, gyakorlatilag nincs olyan hogy tele. Amennyiben mégis megtelt, gátlástalanul kihányják a frissen kitakaritott szoba közepére, és rohannak újabb adag ehető dolgot kunyerálni. Vigyázni kell, hogy mit adunk enni bélpoklos kedvencünknek, sok olyan élelmiszer van, ami ártalmas lehet rá. A csomagolásról már nem is beszélve.

Vigyázzunk arra is, hogy a már elkészült ételek se kerülhessenek elérhető közelségbe kedvenceinkhez! Bosszantó, ha újra kell főzni az ebédet/vacsorát, de még stresszesebb dolog Szenteste, ráérő orvost találni, aki kb havi fizetésünk feléért, lekezeli torkos, négylábú családtagunk égési sérüléseit, miután az magára rántotta a forró ételt.

Először is az adagokra kell figyelni. Persze, minden dietetikus álma, hogy sokszor együnk kis adagokat, de azért a határokat itt is meg kell húzni. Egy négy-öt napos ünnepet ötperces falatkákkal végignasizni bizony nem akármi, és elhiheted kedves olvasó, szinte bármelyik egészséges kutya képes erre a rekordteljesitményre.

Ha kedvencünk nem hajlandó kimozdulni a konyha közepén elfoglalt, stratégiailag legoptimálisabb  megfigyelő-poziciójából, akkor  ajánlott valamivel elterelni a figyelmét, pl leküldeni a ráérő, és folyton útban lévő családtagokkal sétálni (legalább ők sincsenek addig se a lábunk alatt, és nem tartanak fel percenként).  Vigyázzunk, mert ha belejött a nasi-játékba, valószinüleg az utcán is folytatni fogja a keresést, beleszagol, és belekóstól mindenbe, ha nem szedjük ráncba időben.

A karácsonyi asztal finomságai közül nem minden emészthető még a vasgyomrú kutyáknak se (sőt még a beagle-nek se). Inkább adjuk neki a saját ebédjét-vacsoráját több adagban, többszörre, ezzel elterelhetjük néhány percre a figyelmét.

Kedvenc ünnepi étkeink egy átlag adagban is mérgezést okozhatnak négylábú társunkak. Még ha kap is egy falatkát belőle (hiszen úgy tud nézni, mint aki hetek óta nem evett, mi meg ugyan tudjuk az igazságot, de hát nééééz!), ne adjunk neki töltött/székely/stb káposztát, főleg ha egy szobában alszunk vele, mert akkor egyúttal saját magunkkal is kiszúrunk, hiszen pár óra múlva gázosító vegyi fegyvernek is eladhatnánk őkelmét. A bejgli, és a csokik tilosak, mert a csokoládéban lévő anyagok mérgezőek a kutya szervezetére!

Ha már csoki, akkor szaloncukor. Persze, édes, és humoros, ahogy elkunyizza, és ha odadobod, ügyesen elkapja a szaloncukrot. De a kutya szervezete nem tudja feldolgozni a nagy mennyiségű csokoládét, és cukrot. Jó ha tudod, MINDIG FOG KÉRNI. Erősnek, és határozottnak kell lennünk, főleg ha a kutyával közös nasi-játékra hajlamos egyének (kiskorú gyerekek, kamaszok, és felnőtt férfiak) vannak a lakásban.

Ha kutyánk feltűnően önálló egyéniség, nem árt, ha a fenyőfa elérhetetlen magasságba kerül. Persze a legideálisabb a plafonra rajzolt karácsonyfa-változat, de ez a megoldás még kutyások között se terjedt el széleskörben, úgyhogy marad a magasság. A szines gömbök, csillogó-villogó golyók játékra ösztönzik négylábú kedvenceinket, mindenképpen ki kell próbálnia az új játék tűrőképességét, mert "milyen dolog a labdát a fára aggatni?". A fenyő meg ugyebár kevés helyen van a parkettába gyökereztetve, igy képes felborulni már kisebb inzultus hatására is.

A játék fokozódik, ha macska is van a családban, aki előtt ugyebár mint tudjuk, nincs magasság, akár a plafonról is leszed bármit, ami megtetszik neki. Ilyenkor valamiféle közös vadászösztön kerekedik a család minden kedvencében, ilyenkor "Egy falka" lesznek, ha tehetné, még a tengerimalac is bekapcsolódna a csoportmunkába - vagyis a karácsonyfa megkopasztásába (hiszen olyan jó megkóstolni a csillogó szalagokat). Ha sikerült a cicának a hátunk mögött titokban lepofoznia néhány dolgot a fáról, azonnal szedjük össze! A szaloncukrot  még talán túléli kedvencünk, de a felkötözéshez használt madzagot, és aluminium kampót nem!! Ez minden két és négylábúra érvényes, fajtól és fajtától függetlenül.

Ahol háziállatok, vagy kisgyerekek vannak a családban, még véletlenül se gyújtsunk gyertyát!! A fenyőfán elhelyezett égősor (bár sokak szerint giccses), mégse olyan veszélyes, mint az égő gyertya (azért a konnektorba dugott kábelt ajánlatos elrejteni valami szőnyeg, vagy boritás alá). Akár felmászik a fára (macska, degu, leguán stb), akár csak felboritja a kutya, de mindenképpen könnyen tüzet okozhat!!

A karácsonyi asztalra is csak akkor tegyünk égő gyertyát, ha biztosak vagyunk abban, hogy felelősségteljes, megbízható családtagok állandóan őrzik, de még ilyen esetben is nagyon kell figyelni, mert elég egy rossz mozdulat, egy macska az asztal sarkán, egy lelógó terítő a kutya orrának magasságában, és készíthetünk még 8-10 tányért a kiérkező tűzoltóknak.

Az ajándékok szintén kritikus pontok. A kutya/macska kiváncsi. Nagyon. Legszivesebben ő bontaná ki a család összes ajándékát, és ha már kibontottad te, akkor is biztos benne, hogy maradt még valami ehető a papirkupac alján. Sajnos, sok kutya-macska kerül azért a sebészkés alá, mert elfogyaszott a karácsonyi csomagolással együtt néhány tűzőkapcsot, gombostűt, pár méter disz-szalagot, vagy nylon boritású masnit. Ezeken kivül még rengeteg emészthetetlen dolog van egy ajándékban.

A velünk egy lakásban élő állatok szinte már családtagjaink. Vagy nem is szinte. A legtöbben meglepik kedvencüket valami ajándékkal. Próbáljuk megérteni, hogy vannak dolgok, amik ártanak neki, bármennyire is jónak gondoljuk. Ne vegyünk neki pl csokit!  Vannak  kutyanasik, jutalomfalatok, bőrből készült műcsontok, rágicsák, állatfelszerelési boltban kapható, és kimondottam állatoknak tervezett és készített játékok, labdák stb. melyeknek kedvencünk mindig örül. Egy esőkabát, vagy egy új fekhely kedvencünknek hasznos, de ő nem úgy fogja fel, hogy ezt karácsonyra kapta (hiszen honnan tudná mi az a karácsony?), hanem hogy ez élete egyik része, máskor is kap dolgokat.

Ismét fel kell hivni a figyelmet, a karácsonykor is használatos csillagszórók, petárdák, tüzijátékok veszélyeire. Évről évre sok tucatnyi kutya kerül menhelyre, vagy rosszabb esetben kocsikerekek alá, mert megijed, és világgá szalad a szikrázó, durrogó, lángoló cuccoktól. Vegyük tudomásul, hogy ők ezt nem szeretik, félnek tőle. Ha mindenképpen tüzijátékozni akarunk, akkor zárjuk be kedvencünket a lakás egyik szobájába, ahol egy békésebb családtag felügyelete és megnyugtató jelenléte mellett kisebb az esélyünk elvesziteni őt.

Vegyük tudomásul, hogy négylábú kedvenceink nem tudják, mi az a karácsony, ők csak azt látják, hogy megváltozott a napi szokásos életritmus, totál káosz minden, valami történik. Izgatottak, és mentalitásuktól függően reagálják le a dolgokat. A legtöbben szeretnének velünk együtt részt venni a buliban, ezért lépten nyomon a lábunk alatt vannak, mindenbe beleszagolnak, mindenre kiváncsiak! Még a legnagyobb készülődés és ünneplés közepette se felejtsük el, hogy nekik is vannak igényeik, ugyanúgy le kell vinni sétálni, és ugyanúgy igénye van a fajtársakkal való játékra! Vigyázzunk rájuk, hogy jövőre is velünk lehessenek!