Hol is kezdjük? Nos közelítsük meg a patakpartot. Itt Zuglóban ez nem olyan egyszerű. Ugyanis a patak a Csatornázási Művek hatásköre, minden más az Önkormányzaté. Az egyik májusban vágja a füvet, a másik júniusban. Vagyis ritkán van olyan időpont, amikor valahol nem ér térdig a fű.

Mivel ez természetes növényzet, ezért persze tele van mindenféle olyan növénnyel, ami vadon (is) terem, ezért a patak mellett kijelölt kutyafuttató területe a legtájékozatlanabb megfigyelő számára se tűnhet Wimbledon-minőségű pázsitnak. Itt elég sokminden kinő a földből a taracktól a parlagfűig, a  bogáncstól addig a ragadós, enyhén menta-szagú futónövényig, aminek öntapadósságától aztán az ember képes megútálni a természetet. Ezek a növények természetes módon szaporodnak, vagyis magvak és virágpor nagy mennyiségben fordul elő.

Aki allergiás, az szó szerint nagyon megszívta, hiszen a belélegzett levegő pollen-tartalma nem kevés. Ha ilyenkor akarsz futóedzést tartani, legjobb, ha veszel egy pollenszűrős maszkot. Ha a kutyád allergiás, az sokkal rosszabb, olyankor egyetlen megoldás, hogy nem viszed ilyen helyre,ahol a tüsszögés mellett komolyabb tünetek is jelentkezhetnek.

A különböző (gyom)növények magvaikat imádják szétszórni. Nemcsak életükben, de halálukban is szaporodnak. A levágott fű utolsó erejével még kiszabaditja a magot, ami bármikor megtapadhat a ruhádon, vagy kutyád szőrén. Az se túl egészséges, ha hazacipel  a kutya a hátán egy komplett bogáncs-bokrot, hiszen ha egy légtérben alszol vele, az allergiád ugyanúgy előjön, továbbá ha a bogáncs lepotyog, és ha a család belegyalogol, akkor meg bizony csuklik a nagyi.

A toklászok fokozott veszélyforrások. A kutyák szőrén imád megtapadni, szinte bármelyik testrészén képes megkapaszkodni. Nagyon veszélyes a fülbe kerülő toklász, de még veszélyesebb a bőr alá behúzódó mag. Aki nem ismeri a toklászt, az már eleve szerencsésnek mondhatja magát. Ha mégis kiváncsi, akkor keressen rá a neten. Ha nem ér rá, vagy nem találja, elmondom milyen: kis kalászt képzelj el, mint a búza. Amikor valami hozzáér, a felső sor a hosszú szálú, kemény antennáival megkapaszkodik abban ami megérintette, és már megy is világgá. Illetve haza velünk. Ha vakarózás, simogatás, hempergés következtében becsúszik a szőrbe, onnan csak a gazdi tudja kiszedni, hiszen mint egy kis nyilvessző csak befelé van útja. Ha eljut a bőrig, bizony megtalálja a megfelelő helyet a sejtek között és onnantól már a sebész veszi át a kezelést. Dorka kutyámat is elérte egy toklász felfedező kalandozós jókedve, a jobb első mancsába olyan magasra felfúródott, mintha egy emberi tenyér közepéig jutott volna. Csak műtéttel lehetett eltávolitani - nem kevés fájdalom és pénz árán. Hasonló fájdalmakat tud okozni a bürökgémorr nevű növény, mely kb úgy néz ki, mint egy hosszúfarkú dugóhúzó, a végén egy nyilheggyel. 

A le nem vágott vagy az össze nem szedett fű azért is veszélyes, mert élősködők laknak benne. Nem használok feltételes módot, mert vannak olyan patakrészek, ahol tanúsitottan szinte minden megél a kullancstól a patkányig. Igen vannak a Rákos-patakban patkányok. Kisebb yorki méretűre is megnőnek, ha esetleg odaharap az őt sarokba szorító kutyánknak, akkor bizony azonnal sebfertőtlenités, és orvos, hisz komoly betegségek hordozói lehetnek.

A kullancsokról már irtam egy kis esszét, tessék ott elolvasni a tudnivalókat. Ha nem akarjuk hogy állatunk hamar elhagyjon minket, akkor VÉDEKEZNI KELL  KULLANCSOK és újabban a szívférgességet terjesztő SZÚNYOGOK ELLEN!!! Ezek az élősködők nemcsak az állatokra, de az emberekre is veszélyesek!

A patak vize tisztának tűnik, ennek ellenére, javaslom, hogy mielőtt beleengedjük vizimádó ebünket, nézzük meg saját szemünkkel, vajon ma épp milyen a szine, állaga, átlátszósága, szaga. Az elmúlt 30 évben sokat tettek a vízminőség javításárért a felelős szakemberek, de sajnos időnként még mindig előbukkannak olyan befolyó csatornák, amik szennyvizet, vagy ami még rosszabb, valamilyen vegyi anyagot nyomnak ebbe a kedves kis csermelybe. Ez viszont ártalmas a kutyákra is, és ha nem is okoz azonnal mérgezéses tüneteket, a későbbiekben az enyhe szőrhullástól a komoly betegségig bármi lehet. A patak bizonyos részein a természetesnek mondott rézsűt hálós megoldással próbálják a helyén tartani, ebbe nagyon bele tud akadni a kutya lába, az ilyen helyeket inkább kerüljük el. 

Azt se árt tudni, hogy a kihelyezett háromszög vagy négyzet alapú dobozokban patkányméreg van!!! Ezek a dobozok úgy vannak kialakitva, hogy a kutyák ne férjenek hozzá a benne lévő csalihoz. Ám vannak játékos kedvű fiatal emberek, akik sportot űznek az ilyen dobozok patakba hajigálásából (vajon a tizednhetedik vízbedobott is úszik e?). Ennek a "sportnak" van egy olyan ága is, amit a fűnyírós emberek  gyakorolnak (vagyis ki tud többet, minél apróbbra szeletelni a benzines fűkaszával). Szinte minden esetben  kipotyog a behelyezett méreg.

Egy hivatásos méregszakértő ismerősöm felvilágositott, hogy az ilyen csalikat a patkányok feltételezett átlagsúlyához mérten helyezik ki. Ez azt jelenti, hogy ha egy nagyobb testű kutya ilyet elnasizik, az nem feltétlenül okozza az elhullását,enyhébb tünetekkel (hányás, hasmenés) megúszhatja. Ha viszont patkány méretű a méreggel jóllakott eb, vagy bármekkora is, de másnapra levert, kedvetlen, hányt, hasmenése van, vagy vérzést látunk a hányadékban, a székletben, vagy az eb bármely végén, akkor azonnal robogjunk el vele a legközelebbi nyitvatartó állatorvoshoz, mert a patkányméreg belső vérzést okoz!!!

A patak vize természetes módon hideg, ellenben a kutya a játéktól és a nyári melegtől felhevült. Neki is van szive, ami az emberéhez hasonlóan meg tud állni. Különösen az idősebb kutyákra veszélyes a hideg víz. Vigyázzunk jószágunkra, és ne hagyjuk felhevülten fejest ugrani a jéghideg vizbe.

A fejest márcsak azért se javasolnám, mert van ahol a viz nem éri el a 20-30 centit. Nagyot koppan akkor, azután... mászhatunk le a rézsűn, hogy lehalásszuk és mesterséges légzést adjunk. Ahol mégis eléri a 40 centit, ott se biztos, hogy nincs benne valami kemény, belehajitott lom, üveg, fémtárgy stb,ami elvághatja a lábát, vagy esetleg hason/fejen szúrhatja magát vele a pancsolás közben. Minden évben kitisztitják a Rákos-patakot, de sajnos vannak részek, ahol folyamatosan nagyon sok a szemét. 

A patak medrét, és partjait szokták tisztitani, ennek ellenére nagyon sokan telehajigálják mindennel ami a kezükbe kerül, gondolván hogy "majd elviszi a víz" (??a bokor alól???). Nos ezek az emberek nemcsak természetvédelemből buktak valószínűleg, hanem fizikából is, talán azért gondolták, hogy a 20-30 centis csendesen csordogáló víz elviszi az autógumit felnistől, komplett ágyat,konyhaszekrényt, gondosan lezárt 160 literes nylonzsákba csomagolt műanyag palackokat, beszáradt 15 kilós festékes vödröket, stb. A gondosabb szemlélő a kukából kiszedett háztartási szemét (pl. uzsonnás zacskó) mellett felfedezhet lomtalanításból maradt ruhákat, ágyneműt, bontott autóalkatrészt,tönkretett háztartási eszközöket, félig, és teljesen kibelezett tévéket, videomagnókat, lejárt szavatosságú konzerveket, törött konyhai cuccokat, műanyag és fémből készült romos izéket, gondosan műanyag zsákba csomagolt levágott gazt ( ! ha nem lenne nylonzsákban, akár el is vinné a viz... ),elhullott és nem kívánt eb és macskaszaporulatot és szerencsétlen, jobb sorsra érdemes vadkacsákat, akik beleakadtak ebbe a rengeteg szemétbe amit az emberek hordtak ide. (A költői kérdés, hogy minek kukázza ki, ha 50 méterrel odébb eldobja?? És hogy nem talál egy kukát??? Tele van Zugló szelektív hulladéklerakóval, ahová nem csak szelektíven, hanem ömlesztve is hordják a szemetet. Az ilyen ember miért nem a saját szobájában szemetel???). Többször előfordult már, hogy a kutyasétáltatók saját szemükkel látták, ahogy kocsival idehordják a szemetet (persze nem az itt élők). Sajnos megfelelő számú tanú és tanúsitó fotó nélkül semmi se történik (ha meg is találják a tulajt egy a zsákban maradt kidobott boriték, vagy számla alapján, simán letagadja bűnösségét, mondván ő a kukába dobta, a guberálók vitték tovább)

Egy patakba hajitott háztartási szeméttel teli kukászacskó igazi patkány mennyország.Jóllakik belőle, aztán hazavisz a porontyoknak is, azok gyorsabban nőnek, és jobban szaporodnak. A patakba potyogott szemét, vegyi cuccok, gyógyszerek nagyon káros hatással vannak a patak élővilágára.

Gondosan válasszuk meg tehát az időpontot, és a helyet, ahol letelepedünk - az általunk hozott pokrócra.. a patakparton ugyanis sajnos nem sok pad van.  Ivókutat se találunk egyetlen egyet se, vigyünk magunkkal vizet, vagy üdítőt ha mégis úgy döntünk, hogy kicsit részt kivánunk venni a természetben. Ha az eddig leirtak nem rémisztenek el, javaslom tegyél nagy sétákat a Rákos-patak partján. Nagyon sok szép dolgot is láthatsz, pl vadkacsákat - nyaranta többször is kikelnek kiskacsák, tüneményesek, ahogy a kacsamama tanítja úszni, repülni őket - sajnos a varjak elterjedése miatt csak kis százalék éri meg a felnőttkort. Békákat hallhatsz esténként koncertezni és többen láttak már siklókat, pézsmapockot, sőt hódot és szürkegémet is a rézsüben lakó pockok mellett. Szép árnyas fák vannak mindkét oldalon, bár nem végig (és májusban javaslom a maszkot a nyárfa vattavirágai ellen), bokrok, virágok...

Szóval jó itt lakni. Nézd meg. Megéri.