M�g tart egy darabig a t�l, nem �rt odafigyelni kedvenceinkre!

�rdemes az al�bbiakat megfogadni:

- A hideg kedvenceinkre is hat�ssal van, hi�ba van nagy bund�ja, ha szob�ban tartod!
    Ha a h�m�rs�klet 5 fok alatti, nem �rt az apr�bb termet�, r�vid sz�r�ekre, -15 fok alatt ak�r a hosszabb sz�r�ekre is meleg "pul�vert" adni. A megf�z�son t�l megel�zheted az iz�leti probl�m�kat is! A sok�r�s s�t�kat is r�videbbre kell fogni, ha megtorpanunk arra 20-30-40 percre, amig p�r r�pke sz�t v�ltunk a szomsz�dasszonnyal, ne engedj�k a kuty�t a jeges, havas, lucskos f�ld�n �cs�r�gni, fetrengeni (a szomsz�dot se). Nem �rt tov�bb�, ha ebben az id�szakban meghagyjuk kedvenc�nk sz�r�t, nem ny�rjuk r�vidre (a kutyakozmetikusoknak itt k�ld�nk egy vigaszpuszit), viszont ebben az id�szakban sem �rt tiszt�n tartani �kelm�t. Ha lehet ne f�rdess�k s�r�n, csak ha fontos vend�gek j�nnek, vagy ha m�r nagyon nem tal�ljuk a s�rkupacban kedvenc�nket. B�re ugyanis zsirt termel, �ppen a hideg ellen, amit a samponos mos�ssal gy�ny�r�en �s t�k�letesen le tudunk szedni... Ha nagyon s�ros, akkor viszont k�nytelenek vagyunk zuhanyra it�lni, ekkor is lehet�leg ott mossuk, ahol koszos, �s SOHA NE VIGY�K KI VIZESEN, VAGY NEDVES BUND�VAL AZ UTC�RA! A legt�bb kutya sz�r�t �gy tervezt�k, hogy sz�rad�s ut�n kipereg a homok �s a f�ld, kis f�s�l�ssel r�seg�thet�nk, majd az el�szob�ban megrekedt homokd�n�ket csak �ssze kell s�p�rni, vagy porsz�v�zni.

- A hideg mellett a csapad�k ami m�g bajt okoz!

A kuty�k hajlamosak j�t�k k�zben mindenr�l megfeledkezni. A gazdik meg besz�lget�s k�zben. Ha esik az es�, h�, �nos es�, ne v�rjuk meg, mig kedvenc�nk bund�j�b�l j�gcsapok l�gnak, ha csak b�rig �zik, az se tesz j�t! �k ugyanis �pp�gy k�pesek megh�lni, mint minden eml�s. Ha m�r siker�lt b�rig el�ztatni, vigy�k meleg helyre, d�rg�lj�k sz�razra (vagy f�lsz�razra a kis �dest/f�l�dest), de amig nem t�k�letesen sz�raz, ne vigy�k ki a szabadba (egyr�szt megf�zik, m�sr�szt a vizes kutya nem tud olyan j�l el�zni, mint a sz�raz).

-Nem �rt megfigyelni, merre s�zz�k az utakat, �s messze elker�lni, amennyire csak lehet!

    A s� a kutya talp�t �ppen �gy marja, ahogy az ember b�r�t, oda kell r� figyelni. Ha magas t�r�sk�sz�bbel rendelkez� eb�nk van, adhatunk r� kis cip�szer� dolgot (a legt�bb gy�l�li, �s idi�t�n emelgeti a l�b�t, azt�n mindent megtesz, hogy megszabaduljon t�le, igy annyi a s�t�nak). Amennyiben ez nem j�n be, �rdemes minden s�ta ut�n megmosni �s sz�razra t�r�lni az �sszes l�bait. Ha m�r elk�st�nk, �s kimarta a tappancs�t a s�, kenj�k be ken�ccsel (�llatos boltokban sokf�le van, de kenhet�nk r� magas faggy�tartalm� kr�met is). Vigy�zzunk, mert le fogja nyalni, teh�t csak olyannal kenj�k, �s olyan m�rt�kben, ami nem inditja meg t�lzottan a b�lm�k�d�s�t, �s nem cs�kkenti le radik�lisan a megfelel� �r�l�k-elhelyez�si pontig val� eljut�st.

-Ha m�g lesz h�, figyelni kell a l�bujjp�rn�i k�z�tt l�v� sz�rzetre!

Ez a sz�rzet egyr�sz j�, mert kev�sb� f�zik kedvenc�nk talpa, m�sr�szt a leghat�konyabban gy�jt �ssze b�rmit, ami beker�l, �gymint a r�g�gumikat, fah�ncsokat, gy�ngy�ket, morzs�kat, kisebb kindertoj�sfigur�kat, tokl�szt, kullancsot, �vegszil�nkokat stb. Ez ut�bbiak �pp�gy nem kellenek oda, mint az el�bbiek. �gyesebb kuty�k fantasztikus kis labdacsokat alkotnak h�b�l, j�gb�l... azt�n ez a kisg�mb�c beszorul a l�bujjp�rn�i k�z�, �s nem tud megszabadulni t�le a gazdi segits�ge n�lk�l.

- A h� alatt annyi minden lehet!

Term�szetesen mint a gyerekek, a kuty�k is im�dj�k a havat, ahol lehet henteregni, futk�rozni, beleharapni stb. A h� azonban rengeteg olyan dolgot belep, ami vesz�lyes, �s nem l�tszik - mivel be van lepve. Viszont bele lehet l�pni, meg lehet enni, stb. �rdemes odafigyelni, mert egy �vegszil�nk okozta seb a hideg, vizes, lucskos id�ben nehezebben karbantarthat�, a felevett iz�kr�l m�r nem is besz�lve. Nem r�szletezem azt a p�nikot, amit �n �ltem �t, amikor Dorka egy fel nem robbant pet�rd�val a sz�j�ban �rkezett vissza a h� al�li felder�t� kalandoz�s�b�l.

-Nem �rt tudni, hogy az influenz�t a kuty�k is elkaphatj�k!

Amennyiben valamelyik csal�dtagunk m�r begy�jt�tte, �s hazahozta a k�z�sbe az influenza virus�t, pr�b�ljuk meg nem �tadni n�gyl�b� bar�tainknak. R�juk ugyanis hasonl� hat�ssal van, mint az emberekre. Nincs sz�nalmasabb egy taknyos kuty�n�l, ami nemcsak h�r�gve-kr�kogva veszi a leveg�t, de m�g a megpr�b�ltat�sok hat�s�ra �ssze is h�nyja a lak�st. Az orvosi k�lts�gek is csak az orvosoknak kellenek, a sz�v�dm�nyek meg senkinek se, �n �ltem m�r 4 napot/�jszak�t �tizgulva, amikor Beppo kuty�m az influenz�t elkapva sz�v�dm�nyk�nt szivizomgyullad�st kapott. �gyhogy ilyenkor ker�lj�k az egym�son l�g�st, az �lelget�st, ne nyalogassa se a kez�nket,  ne ker�ljenek a sz�j�ba a -minden kutya �ltal mannak�nt im�dott- haszn�lt papirzsepik. �s semmik�ppen ne kezelj�k az �llatot saj�t gy�gyszereinkkel! Ha nagyon s�lyos a helyzet, vigy�k �llatorvoshoz, enyh�bb esetekben n�lam bev�lt a kamillatea, feler�szben tejjel fel�ntve. (vigy�zzunk, a kamilla nagy mennyis�gben roncsolhatja a b�lbolyhokat, csak addig adjuk, amig jobban nem lesz kedvenc�nk)